Amikor megláttam a fényképet, borzongás futott végig rajtam. Azt a címet adtam neki, hogy "Élő szerelem". Minden bent van ebben a mozdulatban, amit az életünkben szeretnénk megélni. Az együtt megöregedés, a sok öröm, szenvedés, civódás, biztonság.....Arra gondoltam bárcsak mi is így néznénk ki 50 év múlva. Ahogy egymás kezét fogják van abban szeretet, gondoskodás. Közben pedig hallom, ahogy morognak
-Lassan lépj anyus, mert az a mamus megmondtam nem biztonságos...
-Jól van na, tudom, hogy mondtad de fáj a lábam...
Látom bennünk a falusi fiatalokat, akik a szüreti mulatság alatt szerettek egymásba és azóta elválaszthatatlanok. A gyerekek zsivaját hallom körülöttük. Érzem a lekvár, sült kenyér illatát. Az elmúlt évek tovaszaladásának ropogását...Kívánok magamnak és mindenkinek ilyen élő szerelmet öregkorára!
Gyönyörűen megfogalmaztad, olyan szembepárásodós ahogy olvasom!!! Kívánok én is neked boldog együtt megöregedést!
VálaszTörlésKöszönöm aranyos vagy, örülök, hogy tetszett.
VálaszTörlés