Viharban vagyok

Pénteken kezdetét vette fantasztikus hétvégém. Ahogy Jucus barátnőm mondaná "viharban vagyok". Sokan vágynak az életben barátokra, szeretetre de olyan kevesen hajlandóak tenni érte. Számomra gyerek korom óta fontosak az emberi kapcsolatok.Mondhatni szociálisan érzékeny vagyok. Fontos, hogy mindig legyen egy jó szavam a körülöttem élőkhöz és mindig számíthassanak rám. Ez a munkámra és az ügyfeleimre is igaz. Talán ezért van, hogy annyi szeretetet, törődést tudok adni és kapok vissza! Ezért töténik velem sorra olyan fantasztikus dolog mint pl.: pénteken! A kedvesem kosárlabdázik egy kiemelkedő városi csapatban. A pénteki edzés után a helyi Robinson kultúr helységben, méter sör mellett vezetik le az edztés fáradalmait. Annak idején Zoli révén kerültem kapcsolatba velük. Edzés utáni dumálásokra, meccsekre, bulikba kezdtem velük járni én is. Az együtt járás barátsággá és tiszteletbeli kosarassá fogadással végződött. Bátran mondhatom sok barátra leltem köztük, kikkel már nem csak ott találkozom. Szóval  most pénteken edzés után nem Robinson, hanem az egyik csapattag nappalijában következett a levezetés. Péterünk Andijának remek tökipomposa és pogija ízesítette az estét, na meghát barátaink egyénisége. Mert van itt nővér, vállakozó, pedagógus, bíró, könyvelő, ügyész, cég vezető, logisztikus....akik, másodállásban kosaraznak, festenek, énekelnek, gitároznak, rajzolnak, verset írnak....csak a kemény magot említve. Egyszóval sok polihisztor vagy, ahogy magunk közt hívjuk polisztiról.:) A vacsora után feltünően megfogyatkozott a tömeg a nappaliban csak mi maradtunk 3. Kik azok a mi?! Jogos. Ági, Atta és én. Mi akiknek pár nap különbséggel van a szülinapunk. Kisvártatva a tv-ben elindult az ABBA dvd és a zenére betáncoltak barátaink. Elmondhatatlan látvány volt. A nacira írva stílusosan, egy-egy lábon, a zenekar neve EBBE. A két fiú Björn és Beni (Petya, Józsi) hawai mintás ingben, Beni őszes parókában,  a két lány Frida, Agnetha ( Adrienn, Erika) 70-s évek beli ruhában, szőkén és vörösen. Klumpa, zoknis újjözös papucs. Már a tánc alatt sírva röhögtük. Aztán, ami ez után következett...A fiúk gitárral a kezükben, elkezdtek zenélni. Valami ing vagy plóver, ja emlékszem blues-t!! Ami természetesen név szerint rólunk szól. Miszerint Atta a szépfiú, Agi a jó csaj én pedig széplány szerepeltem. Ennek pontos szövegét nem sokára mellékelem. A következő produkció a "Ha én rózsa volnék" nagysikerű dal volt. A csavar az énekben, hogy csak ránk jellemző strófák voltak. Miközben olvasod dúdold a dalt. Hát jöjjön egy kis ízelítő:

"Ha én Atta volnék, mindig csak csajoznék,
Akárhányan jönnek, minden lányt megdugnék,
Nyílna az én sliccem, cipzáram lejárna,
Zakatolnék közben, előre meg hátra.

Ha én Ági volnék, biztos észre venném,
Hogy az Árpi bácsi, mér' jön mindig mellém,
Akkor lennék boldog, ha rám ütne egy nagyot,
S azt kérdezném tőle: másikat is kapok?

Ha én Móni volnék, nem nyuggerrel járnék,
Vannak rajta kívül más tökös legénykék,
Például a Petya, vagy a B...e Jóska,
Egy igaz baráttal nem bűn ez a móka."

Visítva nevettünk. A lányok közben természetesen táncoltak és rumba tötök ráztak. A műsor végén, pedig kedvesem belépett egy XL-s tortával, amin tüzijáték tombolt. Felejthetetlen élmény. Főleg azért mert barátink a családjukból, szabadidejükből vettek el, vasárnaponként, már egy hónapja próbáltak. Zenét, szöveget írtak, jellmezt terveztek....és még sorolhatnám. A mai rohanó világban ennél nagyobb kincs nincs Hálás vagyok nekik a fáradtságért, a meglepetésért és nem utolsó sorban a barátságért. A többiek nevében is : KÖSZÖNÖM.