A "magyar" levendula története

A tihanyi levendula története

1920-as évek közepén Bittera Gyula –korának neves gyógynövényszakértője- telepítette Magyarországon az első levendula ültetvényt, egyenesen Franciaországból hozott szaporítóanyaggal. Addig az országban csak a középkori kolostorkertekből volt ismert a levendula. Ez volt az első ipari célú nagy levendulaültetvény telepítés. A tihanyi apátságtól bérelt egy területet, ezen próbálkozott meg francia mintára a levendulatermesztéssel. Sikerét bizonyítja, hogy a Tihanyban aratott levendula illóolaj tartalma magasabb volt, mint a franciáé. Ez Tihany speciális, félsziget-jellegének köszönhető, mert a mérések szerint ez az egyik leggazdagabb hely Magyarországon a napsütéses órák számát tekintve, míg a csapadékmennyiségéről pont az ellenkezője mondható el. Ez a fél-mediterrán éghajlat, a déli fekvés és a vulkáni alapkőzet kiváló körülményeket nyújt a levendulának. Így vált a Tihanyban telepített levendula világhírűvé, mivel minőségét tekintve még a Franciaországban termesztett levendulánál is jobb lett.

Hogy ez mekkora szó volt abban az időben, onnan is látszik, hogy a tihanyi levendula még a tőzsdén is jegyezve volt. Bittera Gyula a sikereken felbuzdulva mintegy 100 hektárra növelte a telepített levendula nagyságát. A második világháború előtt keserűmandulát ültettek a levendulasorok közé, ezekből egypár öreg fa még ma is látható az öreglevendulásban. A 60-es évektől aztán a kommunizmus alatt –ahogy az egész ország-, úgy a világhírű tihanyi levendulás is pusztulásnak indult. Nagy részét beszántották és szőlőt telepítettek helyére, a megmaradt 20 hektár pedig művelés hiányában elvadult. 1986-tól kezdődött a régi levendulás felébresztése, 1995-től pedig már új területeken is levendula telepítésbe kezdtek. Jelenleg több helyen is található a félszigeten telepített levendulás, ezek közül legnagyobb és legszebb a Külső-tóval szembeni 7 hektáros levendulás, ami nyáron lilában pompázva fogadja az autóút mellett a Tihanyba érkezőket.

Eredeti tihanyi levendulás dokumentumok
az 1930-as, 1940-es évekből

Korabeli tihanyi levendulás fotók az 1930-as és 1940-es évekből. Fénykorában több mint 100 hektáron termesztették a levendulát a tihanyi-félszigeten.

Dr. Bittera Gyula illóolaj-, és vegyészeti gyár termény áruátvételt igazoló levele, 1948. június 18-án Tihanyban.

A Magkereskedelmi Nemzeti Vállalat Árjegyzéke 1949-ből. Árak: 1 darab levendula 2,20 Ft, 10 darab 20 Ft, 100 darab 180 Ft.

A tihanyi levendulásban napszámosként naponta szedett és a párlóban leadott levendulavirág súlya kilógrammban és tihanyi dolgozónkénti kimutatása, majd a levendula aratás végeztével az elszámolása forintban az 1940-es évekből.
Forrás: www.tihanyilevendulapalanta.hu/Tihanyi_levendula_tortenete.html

A levendula

Sokan tudjátok rólam, hogy imádom a levendulát. Virágként a kertben ugyanúgy, mint illatosítóként a lakásban és még sorolhatnám. A tudásom folyamatosan fejlesztem erről az ősi növényről. Készítettem illatpárnát is már virágjából, töltöttem fel vele babákat. Vásároltam fürdősót, szappant levendulából. Nem mellesleg kedvenc színem a lila. Egy kis ízelítőt most hoztam nekek is a levenduláról.

A levendula ismertetése

  Az egyik legsokoldalúbban, leghasznosabban alkalmazott illatos növény, egyúttal gyógy-, fűszer- és dísznövény.

      A levendulát már az ókorban is használták illatosításra, szépségápolásra, gyógyításra és nyugtatónak. A latin neve a római lavare (mosni) igéből ered, mosáskor, fürdéskor is használták.

      A rendkívül vonzó növény illata és kedvező hatásai révén máig népszerű. A természetgyógyászat megújulásával, terjedésével, az aromaterápia térhódításával jelentősége növekszik.

      A fajok közül a francia és az angol levendulát termesztik és alkalmazzák a legnagyobb mennyiségben.

---

A francia levendula

( Lavandula angustifolia Mill. )       Tiszta, üde, átható, fűszeresen édeskés illata, aromája a legfinomabb, illóolaja is a legértékesebb. A kolostorkertekben, a népi gyógyászatban a legelterjedtebb volt. Használták egyéb elnevezéseit is (közönséges, keskenylevelű, valódi, orvosi, illatos, népiesen szagos).

      A mediterrán vidékeken honos évelő félcserje nálunk is meghonosodott. Szabadföldön állandó helyre kiültetve télen sem károsodik, sokáig (40 – 50 évig is) él, de 60 – 80 éves tövek és ültetvények is előfordulnak.

      A többéves, kifejlett növény magassága virágzati szárral 60-80 cm, a bokor átmérője sűrűségtől függően 50-100 cm. Levele 3-4 mm széles, 2-3 cm hosszú, ezüstösen molyhozott zöld színű. A virágzata hengeres szaggatott álfüzér, 6-10 cm hosszú. A virágok színe ibolyakék, élénk kék, kékeslila és árnyalataik, összességében harmonikus, jellegzetes levendulakék. Előfordulnak fehér, halvány rózsaszín, sötétlila változatok, melyek vegetatív szaporítással megőrzik színüket.

      A teljes virágzás – időjárástól, helytől függően – június első felétől július végéig tarthat. A később fejlődő szárakon, elágazásokon kis mennyiségben késő őszig is nyílnak virágok.

      A meszet is tartalmazó, jó vízgazdálkodású területeken szépen díszlik. A tápanyagokban szegény talajokon (szélsőségek kivételével) is jól érzi magát. A túltáplálást, túlöntözést kerülni kell.

      A vegetációs időben fényigényes, melegkedvelő, ezért napos helyre ültessük.

Az angol levendula

( Lavandula intermedia )       Lavandinnak is nevezik.

      A francia és a széleslevelű faj keresztezésével előállított hibrid. Magot nem hoz, csak vegetatív módon szaporítható. Erőteljesebb fejlődésű, magasabb növésű, habitusa és egyéb morfológiai bélyegek alapján a többi fajtól megkülönböztethető. Talaj- és vízigényesebb, télálló, de az erősebb fagyra a hajtása érzékeny.

      Később - júliusban, augusztusban - virágzik, ilyenkor néha tévesen „folyton virágzónak” is mondják.

      Az illata erős, kissé fanyarkás, de aromája szerényebb. Több olajat termel, de annak finomsága elmarad a francia levenduláétól. Olaja kisebb értékű, nagyrészt iparban használják.
forrás:http://levendula.blog.hu/

Illatpárna

2011.06.KRK

Ha elmúlik karácsony...

Ígértem, hogy folytatom a karácsonyi sorozatot.Ugyan már elmúlott (alig 14 nappal ) az ünnep de előbb nem tudtam megmutatni az idei mézeskalács házunkat. Azt hiszem én jobban élvezem lassan  mint a gyerek. Szóval mézeskalács sütés,házikó nélkül már el sem tudom képzelni a  karácsonyt!

Téli álom világ

Rájöttem, hogy én meleg, nyár imádó vágyom a telet. Na nem ezt, a 10 fokosat, hanem nagy hóval, hideggel vacogtatót. Mert mi 4 évszakhoz vagyunk szokva. Ehhez alkalmazkodott a szervezetünk. Nem értjük miért nem tudunk pihenni, miért vagyunk fáradtak, ingerültek. Mert a rendes ügymenetben télen, pihen a szervezet, kiöli a hideg a bacikat..stb. Hiányzik a normális pl.:TÉL. A nagy szánkózások, amik összehozzák a családokat, oldják a stresszt. A hógolyózás, a korcsolyázás a , napfényben, szürkületben....A madáretetők feltöltése, a kis lakók meglesése. Hoztam pár tavaly előtti képet. Így nézett ki a hegyi út mikor a fenyőfavágásra igyekeztünk.

Újabb tortácskák

Nagyon kedves barátnőm felkérésére készültek a torták. Munkahelyén két kismama búcsúzott a munka világától. Meglepetésük egy-egy tort volt. Mivel egyikük fiút, a másikuk leánykát várt különböző színű ajándékok születtek.

Boldog új évet kívánok!

Üdvözlök mindenkit 2012-ben!

Kívánok sikerekben, egészségben gazdag évet!

Az ünnepek

Kedves Olvasóim-Barátaim!

Az elmúlt hetekben kissé elhavaztam-nem úgy mit az idő. Bár ez teljes egészében nem igaz. Elosztottam a karácsonyi teedndőket az ünnep előtti napokra, hetekre. Ennek köszönhetően nyugodt, meghitt napjaink lettek Az ételt napokkal előbb elkészítettem. Pénteken megsütöttük a mézeskalácsokat. Erről majd később mutatok képet. Szenteste napján csak a hal kirántása maradt. Ebéd után-ami pont délre sikerült-feldíszítettük a fát, amit apa már reggel beállította a helyére. Szinte szürkületig cicomáztuk és íme gyönyörű lett:

A vacsora a tradicionális kacsasült, krumplis gombóccal, aszalt szilvával és szarvas pörkölt, gombóccal , áfonya lekvárral. Természetesen halászlével.

Miután jól bevacsoráztunk, bevonultunk a szépen feldíszített fához, ami alá időközben megérkezett a Jézuska. Beszélgettünk, zenét hallgattunk. Minden évben sorsolással döntjük el ki legyen az első bontogató. Idén a kő, papír, olló játék segített ebben. Apa lett az első, Bálint a második, én a harmadik. A sok ajándék mindenkinek örömet okozott de az együttlét, közös öröm volt a legfantasztikusabb!!

Az éjféli misét szokás szerint az Alsóvárosi templomban hallgattuk végig. Nagyon sok ember volt idén. A szentmise meghitt, békés volt. Imádság közben fogtuk egymás kezét mindhárman és boldogok voltunk. Bálint az mondta hazafelé, hogy nagyon megérintette a liturgia és hiányzott volna, ha nem vagyunk ott. Hát kérem kell ennél több?! 

Nővéremtől mikulásra kapott rénszarvas, előkelő helyett kapott a Karácsonyfán!

Folytatás következik.......